Az étrend-kiegészítők piaca évről-évre bővül (főleg, mivel egyre népszerűbb az egészséges életmód követése és ezzel párhuzamosan a legkülönbözőbb vitaminok, ásványi anyagok és egyéb táplálék-kiegészítők használata). Ennek megfelelően a készítményekben felhasznált hatóanyagok száma is folyamatosan nő. Ez főleg a növényi hatóanyagokra igaz, mivel egyre népszerűbbek a különböző egzotikus, vagy egyéb, Európában nem őshonos, különleges gyógynövényes étrend-kiegészítők.
De hogyan szabályozzák ezeket a készítményeket? Elvárható tőlük ugyanaz a minőség, mint pl. egy gyógyszertől?
Az étrend-kiegészítők szabályozása
Az étrend-kiegészítők más jogi kategóriába tartoznak, mint a gyógyszerek, ezért a szabályozásuk is jelentősen eltér egymástól – rájuk az élelmiszerekre vonatkozó szabályozások érvényesek.
Ami az étrend-kiegészítők forgalomba hozatalával kapcsolatban nagyon fontos tudnivaló, hogy az étrend-kiegészítőket nem kell bevizsgáltatni, mielőtt a polcokra kerülnek. Mindössze be kell jelenteni a terméket, legkésőbb a forgalomba hozatal napján (!) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felé. Tehát nem szükséges sem minőségre sem hatékonyságra vonatkozó vizsgálatokat végeznie a gyártónak. Így tehát az, hogy az adott készítmény milyen egészségügyi előnyökkel (vagy hátrányokkal) jár, nincs vizsgálva az étrend-kiegészítők esetén.
Nagyon népszerűek a különleges, egzotikus (pl. távol-keleti vagy dél-amerikai), számunkra ismeretlen növények használata a táplálékkiegészítőkben, melyeknek különféle gyógyhatást, pozitív élettani hatást tulajdonítanak. Ezek a hatások jó esetben azon alapulnak, hogy az adott területen élő nép tradicionálisan milyen betegségre használta az adott növényt. De tartsuk észben, hogy a forgalomba hozatal enyhe szabályozásának köszönhetően megvan az esély arra is, hogy a hangzatos név és nagyszerű gyógyhatás csak egy erős marketing-fogás.
Vannak azonban olyan tiltott növények is, melyek étrend-kiegészítőként sem forgalmazhatók
Már fentebb említettem, hogy az étrend-kiegészítők forgalomba hozatala csak bejelentésköteles, a minőséget és hatékonyságot nem szükséges bizonyítani. Emiatt aztán sok új gyógynövényes étrend-kiegészítő esetén megfigyelhető az alábbi minta teljesülése:
- Vegyél egy egzotikus, ismeretlen gyógynövényt.
- Tulajdoníts neki valamilyen hatást, ami a modern ember figyelmét felkelti (stresszcsökkentő, szorongáscsökkentő, immunrendszer erősítő, *egyéb népszerű hatás* stb).
- Csinálj neki egy szép dizájnt és adj egy jó nevet.
- Forgalomba hozatalt követően örülj a hasznodnak.
Jó esetben a cél az, hogy a messze földön tradicionálisan alkalmazott gyógynövényeket európában is elkezdjük használni jó hatásaik miatt – ilyenkor természetesen várható előny a gyógynövényes készítmény használata esetén. Rosszabb esetben csupán semmiféle hatást nem fogunk tapasztalni, legrosszabb esetben akár egészségügyi kockázatokkal is járhat az adott növény fogyasztása.
Így aztán létrejött egy olyan tudományos testület, akik szakmai adatok alapján értékelik a gyógynövényeket. A testület nem konkrét termékeket vizsgál, hanem magát a gyógynövényt – amennyiben bebizonyosodik, hogy fogyasztása kockázatokkal jár, felkerül az ún. „Étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények” listájára, mely az OGYÉI weboldalán megtalálható. Ezt követően pedig minden olyan készítményt kivonnak a forgalomból, amely tartalmazta az adott gyógynövényt, továbbiakat pedig nem engednek forgalomba hozni.
Fontos azonban kiemelni, hogy önmagában az a tény, hogy egy növény nem került fel erre a listára, nem jelenti azt, hogy a fogyasztása biztonságosnak tekintendő (lehet, hogy csak MÉG nem került fel)! Ezért aztán óvatosan minden olyan gyógynövényes készítmény használatával, ami teljesen ismeretlen, egzotikus, „soha nem hallottam róla” gyógynövényt tartalmaz és fantasztikus hatásokat ígér mellé.
Milyen gyógynövények vannak a listán?
Természetesen rengeteg, de most azokra fektetjük a hangsúlyt, amelyek a blog érdeklődési körébe tartoznak, és egyébként rendelkeznek (vagy felmerült már, hogy rendelkeznek) szorongáscsökkentő, vagy antidepresszáns hatással.
Ashwagandha
Vannak olyan növények, amelyek bár listán vannak, mégis lehet kapni olyan készítményeket, amelyek tartalmazzák. De hogyan lehetséges ez? A növények különböző részei különböző hatóanyagokat tartalmaznak, különböző mennyiségekben. Lehet, hogy a növény egyik része mérgező, míg más része nem – ilyen esetben nem a teljes növény kerül a listára, mint pl. az ashwagandha esetében is így történt és a következő korlátozással forgalmazható:
Tiltott, de korlátozással a gyökér használható, ha a növényi anyag (száraz drog) tartalom kisebb, mint 250 mg a napi adagban késztermékre a vonatkozóan. Kötelező figyelmeztetések: 12 év alatt nem használható. Terhesek és szoptató anyák nem használhatják.
Kratom
A teljes növény tiltott, pszichoaktív és ópiát-szerű hatásai miatt (lásd: A kratom farmakológiája).
Kava-kava
A teljes növény tiltott, feltételezett hepatotoxicitása és pszichoaktivitása miatt. A kava-kava esetében egyébként az engedélyeztetés bürokratikus útvesztőjében történt néhány csavar – mely részben megkérdőjelezhetővé teszi azt, hogy jogosan van-e ezen a listán, de ezt természetesen nem az én tisztem megítélni.
Lásd még: A kava-kava legalitása Európában, Tényleg veszélyes a kava-kava?
Orbáncfű
Az orbáncfű erős, antidepresszáns hatóanyaggal rendelkezik, ez az indikáció (felhasználási terület) pedig nem felel meg az étrend-kiegészítők rendeltetésének. A listára a teljes növény felkerült, azonban az alábbi korlátozásokkal a virágos hajtás forgalmazható:
Tiltott, de korlátozással a virágos hajtás gyógynövény teaként felhasználható. A fogyasztót tájékoztatni kell az ajánlott napi maximális dózisról, ami: 2-4 g drog/nap, valamint az ajánlott alkalmazási időtartamról, ami legfeljebb 2 hét. A fogyasztót figyelmeztetni kell, hogy a tea fogyasztása 18 éves kor alatt, továbbá rendszeresen gyógyszert, vagy egyéb gyógynövény készítményt szedőknek nem ajánlott, mivel a gyógynövény hatóanyagai bizonyos gyógyszer hatóanyagokkal, gyógynövényekkel interakcióba léphetnek, így azok hatását befolyásolhatják.
