Figyelem! Az orbáncfű jelenleg Magyarországon az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények listáján szerepel, korlátozásokkal azonban a virágos hajtás alkalmazható. Ennek oka, hogy hatóanyagai erős antidepresszáns hatást mutatnak, ami az étrend-kiegészítők alkalmazási körének nem felel meg.
Az orbáncfűről szóló általános összefoglalónkat itt olvashatod el.
Hogyan működik az agyunk?
A központi idegrendszer (KIR) egy rettentő érzékeny műszer – működését számos kémiai anyag összjátéka befolyásolja. Az ingerületátvivő anyagok (vagy más néven neurotranszmitterek) nagyon bonyolult, egymás hatását is befolyásoló neuronhálózatokba szerveződnek. Az egyensúly megborulása pedig könnyen vezet különböző pszichiátriai megbetegedéshez.
A legtöbben találkoztak már életük során (vagy fognak) valamilyen KIR-t befolyásoló szerrel. Ez azonban nem korlátozódik csak a pszichiátriai problémával küzdőkre – gondoljunk csak például a leghétköznapibb szerre, a kávéra, ami egy egyszerű stimuláns. De a KIR-en hatnak a különböző nyugtatók, altatók, szorongáscsökkentő szerek, sebészeti altatószerek, opioid-típusú fájdalomcsillapítók, vagy egyéb nootropikumok és természetesen az illegális kábítószerek is.
A rendszer bonyolultsága és érzékenysége miatt egy-egy neurotranszmitter szintjének befolyásolása is különböző mechanizmusok egész sorát indítja el – az pedig mind a mai napig nehézséget jelent, hogy tökéletesen megértsük a működését. Mivel a neurotranszmitterek az agy egyik területén serkenthetnek bizonyos folyamatokat, míg más területen gátló hatást mutathatnak, ezért a működésük bonyolultabb annál, hogy az emelkedett vagy csökkent mennyiségük bizonyos betegséghez vezet. Nem mindegy, hogy az agy pontosan melyik területén emelkedett/csökkent a mennyiségük és az sem, hogy hozzájuk képest más neurotranszmitterek mennyisége milyen arányú és hogyan változik meg ez az arány. Az egész rendszer működése inkább művészet, mint tudomány.
Az orbáncfű antidepresszáns hatásai régóta ismertek – de vajon melyik neurotranszmitterekre hat és hogyan?
Szerotonin-teória
A depresszió szempontjából a szerotonin talán az egyik legjelentősebb és legtöbbet vizsgált neurotranszmitter (az antidepresszánsok leggyakrabban használt csoportja a szerotonerg rendszerre hat). A szerotonerg rendszer már önmagában is nagyon bonyolult, rengeteg típusú ún. szerotonerg receptor létezik, melyek a legkülönbözőbb mechanizmusokat befolyásolják – és természetesen itt sem mindegy, hogy melyik szer, az agy melyik területén, melyik receptort gátolja vagy serkenti.
Az orbáncfű antidepresszáns hatását a benne található hiperforin nevű hatóanyag révén fejti ki – ez ugyanis gátolja a szerotonin visszavételét az idegsejtekbe. Ha a szerotonin nem kerül visszavételre a neuronokba, a koncentrációja megemelkedik az agyban, az általa kifejtett hatás pedig nő. A magas szerotonin szint pedig a depresszió tüneteinek csökkenésével jár. Ez a hatás gyakorlatilag ugyanaz, mint a legjelentősebb antidepresszáns hatóanyagcsoporté, az SSRI-ké (szelektív szerotonin visszavétel gátlók). Ami talán még meglepőbb, hogy az orbáncfű ráadásul összemérhető hatékonyságot mutat az SSRI-kkel klinikai vizsgálatokban. (Pedig „ez csak egy növény” és nem pedig gyógyszer, ugye?)
Noradrenalin-teória
Az agy noradrenerg rendszere a szerotoninhoz hasonlóan erősen kutatott terület a depresszió kialakulásának szempontjából. A noradrenerg rendszerre ható antidepresszáns hatóanyagok is vannak már törzskönyvezve, így a jelentősége nem vitás.
Az orbáncfűről bizonyos tanulmányok azt mondják, hogy a szerotonin visszavétel gátlása mellett a noradrenalin visszavétel gátlását is okozza – melyben szintén főleg a hiperforinnak van szerepe. Bizonyos tanulmányok viszont nem mutattak ki változást a noradrenalin koncentrációjában orbáncfű hatására, úgyhogy az eredmények itt azért ellentmondásosabbak, mint a szerotonerg-rendszer befolyásolása esetén.
Dopamin-teória
A dopamin elsősorban az agy jutalmazó rendszerében és a motivációban játszik nagyon fontos szerepet – a rendszer zavarai emiatt hozzájárul a depresszió kialakulásához. Természetesen rendelkezünk olyan antidepresszáns hatóanyaggal is, ami a dopaminerg rendszerre hat.
Az orbáncfű (elsősorban a hiperforin nevű hatóanyaga) a szerotoninhoz hasonlóan a dopamin visszavételét is gátolja, így megemeli a szintjét az idegsejtek között, ami hozzájárul a depresszió tüneteinek enyhítéséhez.
Glutamát teória
A központi idegrendszerben nagy mennyiségben jelen lévő glutaminsav, aszparaginsav (és esetleg a homocisztein) azok a neurotranszmitterek, amelyek jellemzően az ingerlő jelátvitelben vesznek részt – az általuk aktivált receptorokat nevezzük összefoglaló néven glutamát-receptoroknak.
A glutamát alapú jelátvitel teszi ki a központi idegrendszer legnagyobb részét (több, mint 50%), a serkentő jelátvitelnek pedig mintegy 90%-át. Éppen emiatt a gyakoriságnak köszönhetően szinte minden idegrendszeri folyamatban szerepet játszik. Ilyen széleskörű hatásprofil mellett a rendszer befolyásolása nem meglepő módon súlyos mellékhatásokhoz vezethet.
A glutamát emelkedett szintjét szintén összefüggésbe hozták már a depresszióval – betegek plazmájából és agyából is emelkedett mennyiségeket mutattak ki. Emellett a glutamát szint megemelése állatkísérletben depresszió-szerű tüneteket idézett elő – a tünetek pedig glutamát receptorokat gátló szerekre (pl. memantin, ketamin) javulást mutattak. Bár egyszerűnek tűnik, de valójában nem annyira egyértelmű a helyzet, ugyanis a glutamát szint csökkentése és emelése is vezethet a depresszió tüneteinek csökkenéséhez – így mondhatjuk, hogy szerepe valószínűleg fontos összetevője a depressziónak, de a hogyanja nem teljesen ismert még.
Az orbáncfű a glutamát jelátvitel befolyásolása révén is mutat antidepresszáns tulajdonságokat. Az orbáncfűben található hypericin gátolja a glutamát felszabadulást az idegsejtekből az agykérgi területeken. A növény egy másik hatóanyaga, a hyperforin pedig gátolja az idegsejtek L-glutamát felvételét – megnövelve a mennyiséget az ún. szinaptikus résekben (tehát az idegsejtek közötti térben). Összefoglalva, úgy tűnik, hogy az orbáncfű a glutamát felszabadulás változása révén is kifejti antidepresszáns hatását. A glutamáterg jelátvitel szerepe azonban egyelőre ellentmondásos depresszióban, mivel számos tanulmány írt le javulást a depresszió tüneteiben a glutamátszint megnövekedése vagy csökkentése után is.
Acetilkolin teória
Ahogy sok más neurotranszmitteré, az acetilkolin szerepe is felmerült már a depresszió kialakulásában. Az agyi acetilkolinnal működő, ún. kolinerg-rendszer működése szerepet játszik például a kognitív funkciók (különösen a rövid távú memória) fenntartásában – ennek a rendszernek a sérülése kimutatható Alzheimer-kórban és hozzájárul a betegséggel járó zavart tudati állapothoz. Emellett a kolinerg rendszer zavara mozgászavarokhoz is vezethez – pl. Parkinson-kórban megfigyelhető mozgásindítás problémák esetén. Jelentősége azonban emellett depresszióban is felmerült már – feltehetően bizonyos agyi jutalmazó rendszerek befolyásolása révén.
Az acetilkolin és a depresszió kapcsolata azonban (a glutamáthoz hasonlóan) néhol ellentmondásos: bizonyos vizsgálatok az emelkedett szintjét, míg más tanulmány a csökkent acetilkolin mennyiséget hozza összefüggésbe a depresszióval. Az, hogy szerepet játszik az acetilkolin a depresszióban, biztos – hogy hogyan, az igen összetett és még nem is teljesen ismert.
Az orbáncfűben található hiperforin többféleképpen is modulálja a kolinerg rendszert – alacsony dózisban serkenti, nagy dózisban pedig gátolja az acetilkolin felszabadulást az agy bizonyos területein. Ez felveti, hogy az orbáncfű dózisfüggően befolyásolja a kolinerg rendszer működését – ami a hatását csak tovább bonyolítja.
Akkor tehát mit csinál pontosan az orbáncfű?
Na, hát ez egy nagyon jó kérdés.
Mivel nem ismerjük még tökéletesen az agyi működéseket és a depresszió egy olyan betegség, aminek nem tudjuk még pontosan a teljes molekuláris hátterét, ezért erre nincs egzakt válasz.
Az orbáncfűről elmondható, hogy sok olyan neurotranszmittert befolyásol, amiknek a szerepe felvetődött vagy bizonyított már a depresszió kialakulásában. Ezek befolyásolására vannak törzskönyvezett gyógyszereink is, mivel azonban a kialakulás molekuláris oka jellemzően egyéni, a hatás erőssége (és egyáltalán, hogy megjelenik-e a hatás) szintén egyéni.
Az orbáncfű több olyan neurotranszmitter szintjét befolyásolja, amik összefüggésbe hozhatóak a depresszióval, hatása ezáltal széleskörű, de további vizsgálatokat igényel még a működésének pontos megértése.
Források
Kholghi G, Arjmandi-Rad S, Zarrindast MR, Vaseghi S. St. John’s wort (Hypericum perforatum) and depression: what happens to the neurotransmitter systems? Naunyn Schmiedebergs Arch Pharmacol. 2022 Jun;395(6):629-642. doi: 10.1007/s00210-022-02229-z. Epub 2022 Mar 16. PMID: 35294606.
