Figyelem! A mitragyna speciosa jelenleg Magyarországon az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények listáján szerepel! A cikk információtartalma ismeretterjesztő, a kratom fogyasztása nem javasolt.
A kratomról szóló általános összefoglalónkat itt olvashatod el.
A kratom a kávéfélék családjába tartozó növény, a Mitragyna speciosa levelének zúzott, vagy porított formája. Eredetileg Délkelet-Ázsiában alkalmazták stimuláns és fájdalomcsillapító hatásai miatt, de hatékonynak tartják az opioid függőség terápiájának részeként is.
A kratom hatásai dózisfüggők:
- alacsony dózis esetén stimuláns, növeli a motivációt;
- magasabb dózis esetén csökkenti az opioid elvonási tüneteket, fájdalomcsillapító, szedáló, narkotikus.
A kratom hatóanyagai és hatásmechanizmusa
A kratomban több, mint 40 alkaloid található – a hatásai így nem tulajdoníthatóak egyetlen fő hatóanyagnak, sokkal inkább az alkaloidok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg őket.
A kratom hatásáért felelős legfontosabb hatóanyagai az alábbiak:
- mitragynine;
- 7-hydroxymitragynine (7-HMG).
A növényben található alkaloidok a mu-opioid receptorok ún. parciális agonistái. Ez azt jelenti, hogy az adott hatóanyag ugyanazon a(z opioid) receptoron hat, mint pl. a morfin, viszont nem képes a maximális hatás 100%-nak kiváltására.
Emellett a mitragynine az adrenerg alfa-2 receptor agonistája – ezek a receptorok preszinaptikusan találhatóak meg az idegvégződéseken, a szerepük pedig a noradrenalin felszabadulásának gátlása. Alfa-2 agonista gyógyszereket alkalmaznak pl. az alkohol- vagy opioidfüggőség terápiájában – ez alátámaszthatja a kratom ezen indikációban lehetséges pozitív hatásait.
A 7-HMG kisebb mennyiségben található meg a növényben, mint a mitragynine, viszont a hatása erősebb, emellett függőséget okozó hatását is leírták már.
Bár a kratom elsősorban mint „opioid hatású növény” ismert, hatását emellett a szerotonin és dopamin receptorokon is kifejti. Ezek a receptorok és jelátviteli anyagok felelősek az agy boldogságérzetéért, motivációjáért, így depresszió esetén elsősorban ezek csökkenése vagy hiánya jelenik meg. Emiatt lehetséges, hogy a kratomnak van antidepresszáns hatása, viszont ez egyelőre nem nyert megerősítést klinikai vizsgálatban (nem végeztek még erre irányuló vizsgálatot).
A kratom antipszichotikus hatásai
Az antipszichotikumoknak két fő típusa van:
- típusos antipszichotikumok (pl. haloperidol, chlorpromazine): D2 dopamin receptor inhibitorok, melyek a pszichózis pozitív tüneteire vannak hatással, mint amilyen a hallucinációk megjelenése;
- atípusos antipszichotikumok (pl. clozapin, cariprazin): változó a hatásmechanizmusuk a dopamin (D2/D3) és szerotonin (5HT2A) receptorokon, ezáltal a pszichózis pozitív (hallucinációk) és negatív (érzelmi sivárság, csökkent motiváció) tüneteire is hatással van.
Bár ezek a gyógyszerek rendkívül hatékonyak a pszichózis kezelésében, mellékhatásaik palettája széles és igen kellemetlen: jelentkezhet többek között tardív diszkinézia (egyfajta mozgási túlműködés, mely később visszafordíthatatlan), súlynövekedés stb.
A mitragynine állatkísérletekben csökkentette a pszichotikus tüneteket egérben:
- Egerekben indukálták a pszichózis tüneteit – ehhez apomorfint, egy dopamin agonista hatóanyagot alkalmaztak. Mitragynine tartalmú kratom-kivonattal kezelték az állatokat és a pszichotikus tünetek szignifikánsan csökkentek.
A kratom antidepresszáns hatásai
Az antidepresszáns hatóanyagok tesztelése során állatkísérletekben két féle módszert alkalmaznak:
- FST: „forced swimming test”: egy patkányt helyeznek egy langyos, tesmeleg vízzel telt hengerbe 15 percre, majd egy nappal később újra a hengerbe kerül az állat és megfigyelik mennyi időt tölt mozdulatlanul, ami a kétségbeesésének mértéke;
- TST: „tail suspension test”: mozgásképtelenné teszik az állatot – felakasztják a farkánál fogva. Ezt követően mérik azt az időt, amennyi alatt az állat már nem próbál megszabadulni a helyzetből, ez a reménytelenségét mutatja.
A mitragynine állatkísérletekben csökkentette a depressziós tüneteket egérben:
- Egy 2011-ben végzett állatkísérletben mitragyninnel (10 mg/kg és 30 mg/kg dózis) kezelve szignifikánsan lecsökkent az egerek mozdulatlansági ideje a kontrollokéhoz képest (FST és TST tesztben is). A hatás a fluoxetine-hez és amitriptyline-hez, két törzskönyvezett antidepresszáns hatásaihoz hasonló volt.
- 2007-ben egy állatkísérlet során kratomból készült kivonattal (60 mg/kg és 90 mg/kg dózis) kezelt állatok esetén szignifikánsan csökkent a mozdulatlansági idő FST tesztben. A kísérlet során stimuláns hatásra utaló jeleket nem tapasztaltak.
- 2015-ben szintén állatkísérletben az agy EEG jeleit vizsgálták patkányokon. Az állatokat 10 mg/kg fluoxetinnel (antidepresszáns hatóanyag) vagy 60 mg/kg kratom-kivonattal kezelték. Míg bizonyos antidepresszáns hatóanyagokra jellemző, hogy az alvás során csökkentik a REM-fázist (pl. a kísérletben szereplő fluoxetin), a kratom esetén nem mutattak ki ilyen hatást.
Összefoglalás
A kratom – és főként fő hatóanyaga, a mitragynine – ígéretes antipszichotikus és antidepresszáns hatásokat mutatott állatkísérletekben. További vizsgálatok szükségesek azonban, hogy bizonyítsák a kratom hatékonyságát és biztonságosságát emberben is. Jelenleg nem zajlanak pszichiátriai indikációban klinikai vizsgálatok.
Források
- Johnson, L. E. et al. (2020). The Potential for Kratom as an Antidepressant and Antipsychotic. The Yale journal of biology and medicine, 93(2), 283–289.
- Idayu NF et al. Antidepressant-like effect of mitragynine isolated from Mitragyna speciosa Korth in mice model of depression. Phytomedicine. 2011 Mar 15;18(5):402-7. doi: 10.1016/j.phymed.2010.08.011. PMID: 20869223.
- Kumarnsit E et al. Fos-like immunoreactivity in rat dorsal raphe nuclei induced by alkaloid extract of Mitragyna speciosa. Neurosci Lett. 2007 Apr 12;416(2):128-32. doi: 10.1016/j.neulet.2007.01.061. Epub 2007 Feb 1. PMID: 17316993.
- Cheaha D et al. Effects of an alkaloid-rich extract from Mitragyna speciosa leaves and fluoxetine on sleep profiles, EEG spectral frequency and ethanol withdrawal symptoms in rats. Phytomedicine. 2015 Oct 15;22(11):1000-8. doi: 10.1016/j.phymed.2015.07.008. Epub 2015 Aug 18. PMID: 26407942.
- https://clinicaltrials.gov/
