Korunkban a sikert a minél nagyobb teljesítmény, különböző eredmények elérése jelenti – mely lehet szellemi, vagy éppen fizikai. Hogy néz ki ma egy sikeres ember? Folyamatosan képzi magát (akár autodidakta módon, akár különböző tanfolyamokon), fáradhatatlanul halad a céljai felé, akár teljesen megszállottan. Nem beszélve arról, hogy mindemellett remekül néz ki, edz, kozmetikushoz jár, odafigyel a környezetére és az étkezésére is – és még kikapcsolódni is van ideje. De hogyan lehetséges ez, ha a nap csak 24 órából áll?
Természetesen vannak, akiknek annyira tökéletes az időmenedzsmentjük, hogy egyszerűen veszik az akadályokat és nem esik nehezükre egy ilyen feszített életritmus fenntartása. De azt hiszem, mindenkinek ismerősek azok az időszakok, amikor a megszokottnál több stressz, több nyomás, több elvárás tornyosul az ember mögött, és csak arra vár, hogy valamibe hiba csússzon – és megjelenjen a bűntudat, amiért „Nem vagy elég”.
Sokan keresik a tökéletes csodaszert, ami fokozza a szellemi teljesítményt, hogy rövidebb idő alatt még több eredményt legyen képes kicsikarni magából. Gyűjtő néven nootropikumoknak nevezzük azokat a gyógynövényeket, táplálékkiegészítőket, gyógyszereket és egyéb hatóanyagokat, amik a kognitív és mentális teljesítőképességet javítják. Szokták őket „okos-drogoknak” is hívni. Jellemző általános hatásuk, hogy megemelik az energiaszintet, javítják a memóriát (legalábbis rövid távon…) és a fókuszálást.
A nootropikumok közös jellemzője, hogy olyan biológiai folyamatokat modulálnak, amik az agyi jelátviteli folyamatokban játszanak szerepet. Ezt a hatást úgy érik el, hogy a neurotranszmissziót befolyásolják – vagyis az idegsejtek közötti kommunikációt végző molekulák (szerotonin, noradrenalin, dopamin) szintjét megváltoztatják, jellemzően emelik. Ez hasonló módon történik, mint ahogy a stimuláns típusú kábítószerek hatnak – éles határvonalat húzni közéjük ezért nem is lehet (amit talán a legjobban alátámaszt, hogy a jól ismert kábítószer, az amfetamin, gyógyszerként is törzskönyvezve van, mégpedig ADHD kezelésére).
A nootropikumok között olyan ártalmatlan, mindenki által ismert hatóanyagok is vannak, mint amilyen pl. a kávéban található koffein, a teában található L-theanine, a ginkgo biloba vagy a táplálékkiegészítőkben megtalálható citokolin. Ezek fogyasztása nem jár egészségügyi kockázatokkal, legfeljebb az arra érzékenyekben.
Azonban mi a helyzet az ennél „erősebb” mentális teljesítményfokozókkal? Veszélyesek? Érdemes őket használni? Hol a határ az ártalmatlan teljesítményfokozás és a kábítószerfogyasztás között?
A leggyakrabban használt nootropikumok
Egy 2019-es tanulmány eredményei alapján a megkérdezett fiatalok (átlagos koruk: 22 év) közel 20%-a használt már valamilyen „okos drogot”. A hatóanyagok eloszlása az alábbi volt: modafinil (58,3 %), amfetamin (11,1 %), béta-blokkolók (9,7 %), metilfenidát (8,3 %). (1)
Modafinil, Armodafinil (dopamin transzporter gátló)
Modafinil hatóanyagú gyógyszer Európa legtöbb országában, köztük Magyarországon is forgalomban volt, nálunk 2006 és 2010 között, VIGIL 100 mg tabletta néven. A készítmény súlyos narkolepszia (az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara) esetén alkalmazható, használatát azonban súlyos mellékhatások megjelenése miatt korlátozta az Európai Gyógyszerügynökség. Szükség esetén a narkolepsziás betegek Magyarországon is hozzájuthatnak a készítményhez, egyedi gyógyszer- engedélyezési eljárás keretében, az egyetemi klinikák alváscentrumaiban.
Metilfenidát (Ritalin – dopamin és noradrenalin transzporter gátló)
Magyarországon ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére felírható gyógyszer, 6-18 éves kor között. A gyógyszer segíti a mentális működést: serkenti a koncentrációképességet, növeli a figyelmet, csökkenti az izgalmi állapotot és az impulzív viselkedést.
Piracetam (Cognit, Lucetam, Memoril, Nootropil – sokrétű hatásmechanizmusú)
A piracetam stimulálja az agykéreg működését, valamint növeli az idegsejtek energiaszintjét és metabolizmusuk sebességét. A piracetám fizikailag kötődik a sejtmembrán foszfolipid molekuláihoz, így helyreállítja a membrán normális szerkezetét. Ez lehetővé teszi, hogy a membrán- és transzmembrán fehérjék fenntartsák, illetve visszanyerjék eredeti szerkezetüket, ami alapvetően szükséges ahhoz, hogy funkciójukat kifejthessék. Fokozza az idegsejtek anyagcseréjét, az agyi glükóz és oxigén felhasználást, hatással van ezen kívül a kolinerg és a dopaminerg jelátvitelre is. Javítja a kognitív funkciókat (tanulás, memória, figyelem, tudatosság) egészségesekben és funkcionális zavarban szenvedőkben egyaránt.
Donepezil (Alzepil, Donecept, Donectil, Donezyn – acetilkolin-észteráz gátló)
Alzheimer kórban használt gyógyszer, bizonyos tanulmányokban egészséges fiatalok esetén javította a kognitív funkciókat (memória, reakcióidő, általános hangulat fokozása, vizuális információk feldolgozása, stb) (2)
Amfetamin (Adderall – noradrenalin, dopamin és szerotonin visszavétel gátló)
Magyarországon nincs forgalomban!
Az adderall nevű gyógyszer a legjobb példája annak, hogy a kábítószerek és a gyógyszerek között nem lehet éles határvonalat húzni (na meg a fájdalomcsillapító morfin is ezt támasztja alá, az azonban kevésbé használható szellemi teljesítményfokozásra). ADHD-s gyermekek esetén nyugtatóan hathatnak a hiperaktivitására és egyéb tünetekre, de gátolhatják a növekedést, és álmatlanságot, valamint hallucinációkat okozhatnak.
De mennyire veszélyesek az „okos-drogok”?
Ez egy nehéz kérdés, amire nem létezik egzakt fekete-fehér válasz. Egy-egy hatóanyag használatának biztonságossága több tényezőn múlik: a pozitív, kívánt hatásokat vegyük pozitív előjellel, a várható kockázatokat és mellékhatásokat pedig negatívval – a biztonságosság a két érték átlagolása után lenne értékelhető. Ezek azonban nagy részt szubjektív fogalmak, hiszen változó, kinek mennyire fontos egy áttanult vagy átdolgozott éjszakával járó előny, és mennyire negatívan éli meg a másnap jelentkező szorongást, kimerültséget.
Természetesen a biztonságosság erősen függ az egyén általános (főleg mentális értelemben vett) állapotától, más felírt gyógyszerek és táplálékkiegészítők szedésétől, és az adott nootropikum használati gyakorlatából (minden nap, alkalomszerűen, milyen dózisban stb).
A nootropikumok veszélye az alábbiakban rejlik:
- általános mentális egészségi állapot: A különböző pszichiátriai kondíciókkal küzdők esetén a nootróp szerek használata kiszámíthatatlan és veszélyes lehet. Amennyiben pszichiátriai készítményt is szed valaki (antidepresszáns, nyugtató, altató, antipszichotikum stb), ez különösen igaz, ilyen esetben egyik nootropikum használata sem ajánlott! Legfeljebb a kávé fogyasztása.
- abúzus, addikció, függőség: A nootropikumok használata a mentális teljesítmény fokozása és az ébrenlét javítása miatt könnyen „szokássá válhat”. Például az Aderall esetében, mely amfetamint tartalmaz, ez pontosan ugyanaz a mechanizmus, mint az amfetamin-függőség esetén. A függőség kialakulásának kockázata azonban többi stimuláns típusú nootropikum esetén is fennáll. Ezért a hosszú távú, rendszeres használat semmiképpen nem javasolt!
- mellékhatások: Bár mindegyik nootropikumnak megvan a rá jellemző mellékhatásprofilja, de általánosságban jellemző rájuk az álmatlanság és alvászavarok okozása, illetve hogy a hosszú távú (indokolatlan!) alkalmazásuk fiatalkorúakban károsíthatja az agyműködést. Természetesen az orvosi kontroll mellett alkalmazott terápia esetén ettől tartani nem szükséges (de itt most nem ezekről az esetekről van szó).
- beszerzés: Mivel a nootropikumok beszerzése orvosi vény formájában nehéz (és szigorúan szabályozott is), ezért sokan az internetről szerzik be ezeket a készítményeket. Ebben az esetben viszont tisztaságuk megkérdőjelezhető, különböző mérgező szennyező anyagokat tartalmazhatnak, amik a mellékhatások kialakulásának kockázatát növelik – nem beszélve arról, ha véletlenül teljesen más hatóanyagot sikerül beszerezni, mint amit az eladó a webshopon ígért.
A mentális és kognitív funkciók serkentése hasznos és jó dolog lenne, de könnyen veszélyessé is válhat. Jobban teszi mindenki, ha inkább természetes módon próbálja meg fokozni a teljesítményét – sporttal, egészséges táplálkozással, és a szervezetének ápolásával. Bármilyen furcsán is hangzik, de hosszú távon a kiegyensúlyozott teljesítőképesség meghozza a gyümölcsét – bár tény, hogy két nap alatt felkészülni egy nehéz vizsgára sokaknak szinte bármilyen rizikót megér. Ha mégis használatra kerül sor, az mindenképpen alkalomszerű legyen és utána biztosítsuk a szervezetnek a megfelelő mennyiségű pihenést.
Források
- Champagne, J., Gardner, B., & Dommett, E. J. (2019). Modelling predictors of UK undergraduates’ attitudes towards smart drugs. Trends in Neuroscience and Education, 14, 33–39. doi:10.1016/j.tine.2019.02.001
- Zaninotto, A. L., Bueno, O. F., Pradella-Hallinan, M., Tufik, S., Rusted, J., Stough, C., & Pompéia, S. (2009). Acute cognitive effects of donepezil in young, healthy volunteers. Human Psychopharmacology: Clinical and Experimental, 24(6), 453–464. doi:10.1002/hup.1044
